{"id":47276,"date":"2023-05-02T10:28:55","date_gmt":"2023-05-02T08:28:55","guid":{"rendered":"https:\/\/www.climatecoating.com\/ceg\/fogalomtar\/"},"modified":"2023-08-16T16:55:17","modified_gmt":"2023-08-16T14:55:17","slug":"fogalomtar","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/uegyfelteruelet\/fogalomtar\/","title":{"rendered":"Fogalomt\u00e1r"},"content":{"rendered":"

[vc_row row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” text_align=”left” background_animation=”none” padding_bottom=”45″ css_animation=””][vc_column width=”1\/4″]

[vc_raw_html]W2Ntd2l6YXJkIHdpZGdldD0iMiIgL10=[\/vc_raw_html]<\/div>
<\/div><\/div><\/div>[\/vc_column][vc_column width=”3\/4″][vc_column_text]<\/p>\n

Fogalomt\u00e1r<\/h1>\n

[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iaHlncmlzY2hlZGlvZGUiPjwvYT4=[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193303298{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

higriddi\u00f3da<\/h2>\n

A hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett di\u00f3da: A di\u00f3da (g\u00f6r\u00f6g\u00fcl: di,<\/em> ‘kett\u0151’, ‘kett\u0151s’; hodosz<\/em> ‘\u00fat’) k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa elektronikus alkatr\u00e9sz. A di\u00f3da kifejez\u00e9st a “szab\u00e1lyozatlan egyenir\u00e1ny\u00edt\u00f3” kifejez\u00e9s szinonim\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. A higrid di\u00f3da p\u00e9ld\u00e1ul egy olyan membr\u00e1n, amely korl\u00e1toz\u00f3 hat\u00e1ssal van a v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. A v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyenir\u00e1ny\u00fa (egyir\u00e1ny\u00fa utca), mivel a v\u00edz csak egy ir\u00e1nyban tud \u00e1thaladni a higradi\u00f3d\u00e1n. A higradi\u00f3da ez\u00e9rt egy mechanikus visszacsap\u00f3 szelephez hasonl\u00edthat\u00f3, mivel ez csak egy ir\u00e1nyba engedi a t\u00f6meg\u00e1raml\u00e1st.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iZW50cm9waWUiPjwvYT4=[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193477827{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

Entr\u00f3pia<\/h2>\n

Az entr\u00f3pi\u00e1ra \u00fagy kell gondolni, mint egy olyan mennyis\u00e9gszer\u0171 mennyis\u00e9gre (energiatartalom), amely \u00e1ramolhat, illetve amely a testekben t\u00e1rolhat\u00f3: K\u00e9t egy\u00e9bk\u00e9nt azonos test k\u00f6z\u00fcl az, amelynek a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete magasabb, t\u00f6bb entr\u00f3pi\u00e1t tartalmaz. Ha k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 test \u00e9rintkezik egym\u00e1ssal, az entr\u00f3pia a melegebb testb\u0151l a hidegebb testbe \u00e1ramlik; ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00e9t test h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete is kiegyenl\u00edt\u0151dik.<\/p>\n

(Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/em>[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0idmFyaWFiZWwtZGlmZnVzaW9uc29mZmVuIj48L2E+[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193484977{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

V\u00e1ltoz\u00f3 diff\u00fazi\u00f3 nyitott<\/h2>\n

A leveg\u0151 g\u0151znyom\u00e1sa a leveg\u0151ben l\u00e9v\u0151 v\u00edz mennyis\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klett\u0151l f\u00fcgg. Ahogy a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet emelkedik, \u00fagy n\u0151 a g\u0151znyom\u00e1s. Ezt a te\u00e1skann\u00e1b\u00f3l ismerj\u00fck, amely f\u00fcty\u00fcl, ha a v\u00edz el\u00e9g forr\u00f3. A p\u00e1ratartalom \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet miatt a g\u0151znyom\u00e1s elt\u00e9r\u0151 a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 t\u00e9rben. A v\u00edzg\u0151z a magas nyom\u00e1st\u00f3l az alacsony nyom\u00e1s fel\u00e9 halad, ezt a gradienst k\u00f6veti a k\u00fcls\u0151 falon kereszt\u00fcl is – \u00e1tdiffund\u00e1l. Ny\u00e1ron a g\u0151z befel\u00e9, t\u00e9len kifel\u00e9 \u00e1ramlik. Ez\u00e9rt a k\u00fcls\u0151 falak ny\u00e1ron nedvesek, t\u00e9len pedig sz\u00e1razak lesznek. A f\u00e9nyvisszaver\u0151 membr\u00e1n ny\u00e1ron megakad\u00e1lyozza a v\u00edzp\u00e1ra v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t az \u00e9p\u00fclet belsej\u00e9be, t\u00e9len pedig megk\u00f6nny\u00edti a p\u00e1ra t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t a k\u00fcls\u0151 t\u00e9rbe. Ez a tulajdons\u00e1g (v\u00e1ltoz\u00f3 diff\u00fazi\u00f3) a falakat sz\u00e1razabb\u00e1 teszi.[\/vc_column_text][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iaXItcmVmbGV4aW9uIj48L2E+[\/vc_raw_html][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193528279{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

IR visszaver\u0151d\u00e9s<\/h2>\n

Az IR a hossz\u00fahull\u00e1m\u00fa h\u0151sug\u00e1rz\u00e1s nem l\u00e1that\u00f3 r\u00e9sze a l\u00e1that\u00f3 f\u00e9ny \u00e9s a mikrohull\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tt. Az IR hull\u00e1mhossza 780 nm \u00e9s 1000 \u00b5m k\u00f6z\u00f6tt van. A 3 \u00e9s 50 \u00b5m k\u00f6z\u00f6tti tartom\u00e1nyt az IR-C r\u00e9szek\u00e9nt MIR-nek (k\u00f6z\u00e9ps\u0151 IR) nevezik. Ezek k\u00f6z\u00fcl a 9,25 \u00e9s 11,45 \u00b5m k\u00f6z\u00f6tti tartom\u00e1ny a relev\u00e1ns, ami +40 \u00e9s -20\u00b0C k\u00f6z\u00f6tti h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletnek felel meg. A h\u0151sug\u00e1rz\u00e1s elnyel\u0151dik \u00e9s visszaver\u0151dik az \u00e1tl\u00e1tszatlan komponensek \u00e1ltal (A + R = 1). A f\u00e9nyvisszaver\u0151 membr\u00e1nban – a hagyom\u00e1nyos fest\u00e9kekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en – a ker\u00e1mia \u00fcreges gy\u00f6ngy\u00f6k miatt optikai fizikai (sug\u00e1rz\u00e1si fizikai) folyamatok j\u00e1tsz\u00f3dnak le, amelyek egyszer\u0171s\u00edtve IR-reflexi\u00f3nak tekinthet\u0151k. Az eredm\u00e9ny magasabb \u00e9s egyenletesebb fel\u00fcleti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet a bels\u0151 oldalon, valamint cs\u00f6kkentett sug\u00e1rz\u00e1si vesztes\u00e9gek a k\u00fcls\u0151 oldalon – ez\u00e1ltal nagyobb h\u0151komfort \u00e9s kisebb f\u0171t\u00e9si energiaig\u00e9ny.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0ia29udmVrdGlvbnNzdHJvZW1lIj48L2E+[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193572760{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

Konvekci\u00f3s \u00e1ramlatok<\/h2>\n

A konvekci\u00f3 kifejez\u00e9s a k\u00e9s\u0151 latin convectio<\/em> sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amely ‘hozni’, ‘hordozni’ jelent\u00e9ssel ford\u00edthat\u00f3. Ebben a hivatkoz\u00e1sban a kifejez\u00e9s itt egyr\u00e9szt a g\u00e1znem\u0171 k\u00f6zegben (folyad\u00e9kban) v\u00e9gbemen\u0151 fizikai \u00e1raml\u00e1si mozg\u00e1st, m\u00e1sr\u00e9szt azt a jelens\u00e9get jel\u00f6li, hogy az \u00e1raml\u00e1s legkisebb r\u00e9szecsk\u00e9i energi\u00e1t, p\u00e9ld\u00e1ul h\u0151energi\u00e1t hordoznak magukkal. Konvekci\u00f3s \u00e1ramlatokat okozhat a f\u0171t\u0151test \u00e1ltal felmeleg\u00edtett leveg\u0151 a lak\u00f3helyis\u00e9gben, ami h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get hoz l\u00e9tre a plafon \u00e9s a j\u00e1r\u00f3fel\u00fclet k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A felfel\u00e9 \u00e1raml\u00f3 meleg r\u00e9szek itt leh\u0171lnek, majd ism\u00e9t les\u00fcllyednek. Ez konvekci\u00f3s \u00e1raml\u00e1st hoz l\u00e9tre. Ez a folyamat a falakon bel\u00fcl \u00e9s k\u00edv\u00fcl is zajlik. A h\u0151 \u00e1tad\u00f3dik, bel\u00fclr\u0151l a falfel\u00fcletre, k\u00edv\u00fclr\u0151l a k\u00f6rnyezeti leveg\u0151re.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0id2Flcm1lYnJ1ZWNrZW4iPjwvYT4=[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193635299{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

H\u0151hidak<\/h2>\n

A h\u0151h\u00edd (a k\u00f6znyelvben gyakran hidegh\u00eddnak is nevezik) az \u00e9p\u00edt\u0151elemek olyan ter\u00fclete, amelyen kereszt\u00fcl a h\u0151 gyorsabban jut a k\u00fclvil\u00e1gba, mint a szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00edt\u0151elemeken kereszt\u00fcl. Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk konstrukt\u00edv \u00e9s geometriai h\u0151hidakat. A konstrukt\u00edv h\u0151hidakat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u0151vezet\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szerkezetek hozz\u00e1k l\u00e9tre. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a vasbeton f\u00f6d\u00e9mek k\u00fcls\u0151 falakhoz, gy\u0171r\u0171s gerend\u00e1khoz vagy radi\u00e1torf\u00fclk\u00e9khez val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa.<\/p>\n

Geometriai h\u0151hidak akkor keletkeznek, ha a bels\u0151 fel\u00fclet nem egyezik meg a k\u00fcls\u0151 fel\u00fclettel, p\u00e9ld\u00e1ul egy egy\u00e9bk\u00e9nt homog\u00e9n alkatr\u00e9szben l\u00e9v\u0151 kiemelked\u00e9sek vagy sarkok miatt. Erre p\u00e9lda a h\u00e1z k\u00fcls\u0151 sarka, ahol mindig t\u00f6bb hideg k\u00fcls\u0151 fal van a meleg bels\u0151 fal tetej\u00e9n.<\/p>\n

(Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/em>[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iZm9nZ2luZyI+PC9hPg==[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193662536{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

Porlerak\u00f3d\u00e1s<\/h2>\n

S\u00f6t\u00e9t r\u00e9szecsk\u00e9k (fekete por) lerak\u00f3d\u00e1sa a bels\u0151 falakon. S\u00falyos esetekben a korom benyom\u00e1s\u00e1t kelti. Az okok m\u00e9g nem tiszt\u00e1zottak. Mivel azonban ez a hat\u00e1s a f\u0171t\u00e9si szezonban gyakrabban jelentkezik, felt\u00e9telezhet\u0151, hogy az alacsony ill\u00e9kony szerves vegy\u00fcletek (\u00fan. l\u00e1gy\u00edt\u00f3szerek) \u00e9s m\u00e1s kibocs\u00e1t\u00f3 anyagok lerak\u00f3d\u00e1sait a konvekci\u00f3s \u00e1ramlatok (l\u00e1sd: Konvekci\u00f3s \u00e1ramlatok) felkavarj\u00e1k, \u00e9s a falakon \u00e9s a mennyezeten le\u00fclepednek.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0idHJhbnNtaXNzaW9uc3dhZXJtZXRyYW5zcG9ydGUtdHJhbnNtaXNzaW9uc3dhZXJtZXZlcmx1c3RlIj48L2E+[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193724677{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

\u00c1tviteli h\u0151sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\/\u00e1tviteli h\u0151vesztes\u00e9g<\/h2>\n

A (h\u0151)energia sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt a szil\u00e1rd testekben, p\u00e9ld\u00e1ul a falban (a molekul\u00e1k egym\u00e1snak \u00fctk\u00f6znek) a h\u0151vezet\u00e9s miatt. A h\u0151\u00e1raml\u00e1s mindig a nagyobb energi\u00e1j\u00fa ter\u00fcletekr\u0151l a kisebb energi\u00e1j\u00faak fel\u00e9 \u00e1ramlik, vagyis itt: a melegb\u0151l a hidegbe. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n fell\u00e9p\u0151 energiavesztes\u00e9get transzmisszi\u00f3s h\u0151vesztes\u00e9gnek is nevezik. Ezeket a h\u0151\u00e1tad\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3 hat\u00e1rozza meg. Az energia\u00e1tad\u00e1s egy\u00e9b form\u00e1i a konvekci\u00f3 \u00e9s a sug\u00e1rz\u00e1s. Az \u00e1tereszt\u00e9s cs\u00f6kkenthet\u0151 a homlokzatra \u00e9rkez\u0151 sug\u00e1rz\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0ia2FwaWxsYXJ0cm9ja251bmciPjwvYT4=[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193752962{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

Kapill\u00e1ris sz\u00e1r\u00edt\u00e1s<\/h2>\n

A kapillarit\u00e1s a folyad\u00e9kok viselked\u00e9s\u00e9re utal a kapill\u00e1risokban, m\u00e1s n\u00e9ven hajsz\u00e1lcs\u00f6vekben. Ha a folyad\u00e9k \u00e9s a kapill\u00e1ris fal k\u00f6z\u00f6tti tapad\u00e1si er\u0151k nagyobbak, mint a folyad\u00e9k molekul\u00e1i k\u00f6z\u00f6tti koh\u00e9zi\u00f3s er\u0151k, a folyad\u00e9k “k\u00faszik” a kapill\u00e1risba, ak\u00e1r a gravit\u00e1ci\u00f3 ellen\u00e9ben is, \u00e9s min\u00e9l ink\u00e1bb a kapill\u00e1risok sz\u0171k\u00fclnek\/sz\u0171k\u00fclnek. Ha a folyad\u00e9k ezzel a folyamattal az anyagb\u00f3l (pl. falazatb\u00f3l) a felsz\u00ednre ker\u00fcl, ahol azt\u00e1n elp\u00e1rolog, akkor ezt kapill\u00e1ris sz\u00e1r\u00edt\u00e1snak nevezz\u00fck. A k\u00fcls\u0151 vakolat finomabb kapill\u00e1ris rendszerrel rendelkezik, mint a falazat, a f\u00e9nyvisszaver\u0151 membr\u00e1n finomabb kapill\u00e1ris rendszerrel rendelkezik, mint a k\u00fcls\u0151 vakolat. Ez ir\u00e1ny\u00edtott sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st eredm\u00e9nyez, ami sz\u00e1razabb falakat eredm\u00e9nyez.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iZW5kb3RoZXJtaXNjaGUtcHJvemVzc2UiPjwvYT4=[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193782235{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

endotermikus folyamatok<\/h2>\n

A ClimateCoating\u00ae<\/em> bevonatokban<\/em> lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 folyamatok szinonim\u00e1ja, amelyek a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sokt\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klett\u0151l \u00e9s a p\u00e1ratartalomt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltoznak. A k\u00e9mi\u00e1ban az endotermikus azt jelenti, hogy energi\u00e1t vesz fel vagy nyer.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iaGVsbGJlenVncy1ncmVuendlcnRlIj48L2E+[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193815973{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

F\u00e9nyer\u0151 hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek<\/h2>\n

A f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9rt\u00e9k egy adott sz\u00ednt\u00f3nus f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge a fekete = 0 \u00e9s a feh\u00e9r = 100 k\u00f6z\u00f6tt. Azt jelzi, hogy a k\u00e9rd\u00e9ses sz\u00ednt\u00f3nus f\u00e9nyer\u0151ss\u00e9g\u00e9ben milyen messze van a fekete vagy feh\u00e9r pontt\u00f3l. A sz\u00ednmutat\u00f3kban a vil\u00e1goss\u00e1gi \u00e9rt\u00e9k a sz\u00ednsz\u00e1m mellett van felt\u00fcntetve. Sem a f\u00e9nyer\u0151ss\u00e9g, sem a felhaszn\u00e1lt k\u00f6t\u0151anyag nem d\u00f6nt\u0151 a vil\u00e1goss\u00e1gi \u00e9rt\u00e9k szempontj\u00e1b\u00f3l, hanem csak a sz\u00ednpigment\u00e1ci\u00f3 t\u00edpusa \u00e9s szintje.[\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0icmVmbGVrdGl2ZS1tZW1icmFuIj48L2E+[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193850797{padding-bottom: 30px !important;}”]<\/p>\n

f\u00e9nyvisszaver\u0151 membr\u00e1n<\/h2>\n

\u00f6sszefoglal\u00f3 kifejez\u00e9snek tekinthet\u0151 egy kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171, mind\u00f6ssze 20-120 mikrom\u00e9teres ker\u00e1mia \u00fcreges g\u00f6mb\u00f6kkel \u00e9s aktiv\u00e1torokkal d\u00fas\u00edtott diszperzi\u00f3ra, amely – monolitikus falazattal kombin\u00e1lva – egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg\u0151 komplex \u00e9p\u00fcletfizikai folyamatokat ind\u00edt el. Ezek pozit\u00edv hat\u00e1ssal vannak a nedvess\u00e9g- \u00e9s h\u0151sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, \u00e9s ez\u00e1ltal az energiam\u00e9rlegre.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

[vc_row row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” text_align=”left” background_animation=”none” padding_bottom=”45″ css_animation=””][vc_column width=”1\/4″][\/vc_column][vc_column width=”3\/4″][vc_column_text] Fogalomt\u00e1r [\/vc_column_text][vc_separator type=”normal” border_style=”” down=”30″][vc_raw_html]PGEgY2xhc3M9ImFuY2hvciIgbmFtZT0iaHlncmlzY2hlZGlvZGUiPjwvYT4=[\/vc_raw_html][vc_column_text css=”.vc_custom_1612193303298{padding-bottom: 30px !important;}”] higriddi\u00f3da A hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett di\u00f3da: A di\u00f3da (g\u00f6r\u00f6g\u00fcl: di, ‘kett\u0151’, ‘kett\u0151s’; hodosz ‘\u00fat’) k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa elektronikus alkatr\u00e9sz. A di\u00f3da kifejez\u00e9st a “szab\u00e1lyozatlan egyenir\u00e1ny\u00edt\u00f3” kifejez\u00e9s szinonim\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. A…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":61501,"menu_order":690,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-47276","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/47276","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=47276"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/47276\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/61501"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.climatecoating.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=47276"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}