Endothermische Prozesse
Synonym für in ClimateCoating®-Beschichtungen stattfindende Prozesse, die abhängig von äußeren Einflüssen wie Temperatur und Feuchtigkeit, unterschiedlich verlaufen. In der Chemie bedeutet endotherm, es wird Energie aufgenommen, bzw. gewonnen.
Entrópia
Az entrópiára úgy kell gondolni, mint egy olyan mennyiségszerű mennyiségre (energiatartalom), amely áramolhat, illetve amely a testekben tárolható: Két egyébként azonos test közül az, amelynek a hőmérséklete magasabb, több entrópiát tartalmaz. Ha két különböző hőmérsékletű test érintkezik egymással, az entrópia a melegebb testből a hidegebb testbe áramlik; ennek következtében a két test hőmérséklete is kiegyenlítődik.
(Forrás: Wikipedia)
Porlerakódás
Sötét részecskék (fekete por) lerakódása a belső falakon. Súlyos esetekben a korom benyomását kelti. Az okok még nem tisztázottak. Mivel azonban ez a hatás a fűtési szezonban gyakrabban jelentkezik, feltételezhető, hogy az alacsony illékony szerves vegyületek (ún. lágyítószerek) és más kibocsátó anyagok lerakódásait a konvekciós áramlatok (lásd: Konvekciós áramlatok) felkavarják, és a falakon és a mennyezeten leülepednek.
Glaskeramik-Hohlkörperchen
Glaskeramik-Hohlkörperchen sind winzige, vakuumgefüllte Kügelchen aus Glaskeramik, die in speziellen Anstrichen verwendet werden, um eine sogenannte “reflektive Membran” zu bilden. Sie besitzen einen Durchmesser von nur wenigen Mikrometern. Je nach Typ und Formulierung (Durchmesser) befinden sich zwischen 800.000 und 1,2 Millionen Hohlkörperchen pro Quadratmeter in der Beschichtung.
Sie werden Anstrichen, Farben oder Putzen beigemischt, um deren physikalische Eigenschaften gezielt zu verbessern. Durch ihre Struktur – eine feste, glatte Außenhülle und einen luft- bzw. vakuumgefüllten Innenraum – tragen sie wesentlich zur Reflexion von Wärmestrahlung, zur Reduzierung von Wärmeverlusten und zur Optimierung der Energieeffizienz von Gebäuden bei.
Fényerő határértékek
A fényességérték egy adott színtónus fényvisszaverő képessége a fekete = 0 és a fehér = 100 között. Azt jelzi, hogy a kérdéses színtónus fényerősségében milyen messze van a fekete vagy fehér ponttól. A színmutatókban a világossági érték a színszám mellett van feltüntetve. Sem a fényerősség, sem a felhasznált kötőanyag nem döntő a világossági érték szempontjából, hanem csak a színpigmentáció típusa és szintje.
Hygrische Diode
Der Begriff der Diode im herkömmlichen Sinn: Die Diode (griech.: di, ‚zwei‘, ‚doppelt‘; hodos ‚Weg‘) ist ein elektronisches Bauelement mit zwei Polen. Der Begriff Diode wird als Synonym für den Begriff „ungesteuerter Gleichrichter“ verwendet. Eine hygrische Diode ist z. B. eine Membran, die für den Wassertransport eine eingrenzende Wirkung zeigt. Es kommt zur Gleichrichtung des Wassertransportes (Einbahnstraße), da das Wasser die hygrische Diode nur in eine Richtung passieren kann. Die hygrische Diode kann man also mit einem mechanischen Rückschlagventil vergleichen, da dieses den Massenfluss nur in eine Richtung erlaubt.
IR visszaverődés
Az IR a hosszúhullámú hősugárzás nem látható része a látható fény és a mikrohullámok között. Az IR hullámhossza 780 nm és 1000 µm között van. A 3 és 50 µm közötti tartományt az IR-C részeként MIR-nek (középső IR) nevezik. Ezek közül a 9,25 és 11,45 µm közötti tartomány a releváns, ami +40 és -20°C közötti hőmérsékletnek felel meg. A hősugárzás elnyelődik és visszaverődik az átlátszatlan komponensek által (A + R = 1). A fényvisszaverő membránban – a hagyományos festékektől eltérően – a kerámia üreges gyöngyök miatt optikai fizikai (sugárzási fizikai) folyamatok játszódnak le, amelyek egyszerűsítve IR-reflexiónak tekinthetők. Az eredmény magasabb és egyenletesebb felületi hőmérséklet a belső oldalon, valamint csökkentett sugárzási veszteségek a külső oldalon – ezáltal nagyobb hőkomfort és kisebb fűtési energiaigény.
Kapilláris szárítás
A kapillaritás a folyadékok viselkedésére utal a kapillárisokban, más néven hajszálcsövekben. Ha a folyadék és a kapilláris fal közötti tapadási erők nagyobbak, mint a folyadék molekulái közötti kohéziós erők, a folyadék “kúszik” a kapillárisba, akár a gravitáció ellenében is, és minél inkább a kapillárisok szűkülnek/szűkülnek. Ha a folyadék ezzel a folyamattal az anyagból (pl. falazatból) a felszínre kerül, ahol aztán elpárolog, akkor ezt kapilláris szárításnak nevezzük. A külső vakolat finomabb kapilláris rendszerrel rendelkezik, mint a falazat, a fényvisszaverő membrán finomabb kapilláris rendszerrel rendelkezik, mint a külső vakolat. Ez irányított szállítást eredményez, ami szárazabb falakat eredményez.
Konvekciós áramlatok
A konvekció kifejezés a késő latin convectio szóból származik, amely ‘hozni’, ‘hordozni’ jelentéssel fordítható. Ebben a hivatkozásban a kifejezés itt egyrészt a gáznemű közegben (folyadékban) végbemenő fizikai áramlási mozgást, másrészt azt a jelenséget jelöli, hogy az áramlás legkisebb részecskéi energiát, például hőenergiát hordoznak magukkal. Konvekciós áramlatokat okozhat a fűtőtest által felmelegített levegő a lakóhelyiségben, ami hőmérséklet-különbséget hoz létre a plafon és a járófelület között.
A felfelé áramló meleg részek itt lehűlnek, majd ismét lesüllyednek. Ez konvekciós áramlást hoz létre. Ez a folyamat a falakon belül és kívül is zajlik. A hő átadódik, belülről a falfelületre, kívülről a környezeti levegőre.
Reflektive Membran
… gilt als zusammenfassender Begriff für eine hochwertige Dispersion, angereichert mit nur 20-120 Mikrometer großen keramischen Hohlkügelchen und Aktivatoren, die – in Verbindung mit monolithischem Mauerwerk – sich gegenseitig bedingende komplexe Vorgänge der Bauphysik auslöst. Diese wirken sich positiv auf den Feuchte- und Wärmetransport und somit auf die Energiebilanz aus.
Reflektive Membrantechnologie
Der Begriff umschreibt die Wirkungsweise der Beschichtung, die speziell entwickelte Glaskeramik-Hohlkörperchen, welche ein Vakuum einschließen, enthält. Diese Glaskeramik-Hohlkörperchen sind mit einer extrem haftenden, speziell entwickelten Dispersion und ausgewählten Aktivatoren kombiniert. Nach der Applikation, also nach dem Auftrag auf den Untergrund, bildet die Beschichtung eine sogenannte reflektive Membran aus. Man könnte auch von einer “atmungsaktiven Haut” sprechen, um einen verständlichen Vergleich zu bemühen.
Die Wirkung und die Vorteile der Beschichtung basieren auf diesen bauphysikalischen Vorgängen: Sonnenlicht-Reflexion, gerichtete Verdunstung durch Kapillarwirkung, Wärmeverteilung und Antielektrostatik.
Die Grafik zeigt die physikalischen Vorgänge Verdunstungskühlung durch kapillaren Feuchtetransport sowie die Reflexion von Sonnenlicht (sommerlicher Wärmeschutz).
Sommerlicher Wärmeschutz
Der sommerliche Wärmeschutz umfasst bauliche und technische Maßnahmen, um die Erwärmung von Innenräumen durch Sonneneinstrahlung zu verhindern. Er ist gemäß Gebäudeenergiegesetz (GEG) und DIN 4108-2 Pflicht im deutschen Bauwesen. Wichtige Maßnahmen sind unter anderem effiziente Sonnenschutzsysteme (vorzugsweise außenliegend), eine optimierte Gebäude- und Fensterplanung (zum Beispiel geringere Fensterflächen und ein geringerer Gesamtenergiedurchlassgrad), eine effektive Nachtlüftung, die Nutzung wärmespeichernder Baustoffe zur verzögerten Wärmeabgabe sowie der Einsatz passiver Kühlung in Abhängigkeit von der Bauart.
Der sommerliche Wärmeschutz sorgt dafür, dass Innenräume auch bei starker Sonneneinstrahlung angenehm temperiert bleiben. Er verhindert Überhitzung, insbesondere in Räumen mit großen Fenstern oder unzureichender Verschattung, und trägt so zu einem höheren Wohnkomfort bei. Gleichzeitig reduziert er den Energiebedarf für Klimaanlagen und unterstützt die energieeffiziente Nutzung von Gebäuden.
Átviteli hőszállítás/átviteli hőveszteség
A (hő)energia szállítása különböző hőmérsékletű területek között a szilárd testekben, például a falban (a molekulák egymásnak ütköznek) a hővezetés miatt. A hőáramlás mindig a nagyobb energiájú területekről a kisebb energiájúak felé áramlik, vagyis itt: a melegből a hidegbe. A szállítás során fellépő energiaveszteséget transzmissziós hőveszteségnek is nevezik. Ezeket a hőátadási együttható határozza meg. Az energiaátadás egyéb formái a konvekció és a sugárzás. Az áteresztés csökkenthető a homlokzatra érkező sugárzás csökkentésével.
Variabel diffusionsoffen
Der Dampfdruck der Luft hängt von der Wassermenge in der Luft und der Temperatur ab. Mit steigender Temperatur steigt der Dampfdruck, wir kennen das vom Teekessel, der pfeift, wenn das Wasser heiß genug ist. Wegen der Luftfeuchte und der Temperaturen ist der Dampfdruck innen und außen unterschiedlich. Der Wasserdampf wandert vom hohen zum niedrigen Druck, diesem Gefälle folgt er auch durch die Außenwand – er diffundiert hindurch. Im Sommer wandert der Dampf nach innen, im Winter nach außen. Deshalb werden Außenwände im Sommer feucht und im Winter trocken. Die reflektive Membran behindert im Sommer die Wanderung des Wasserdampfes ins Gebäudeinnere und erleichtert im Winter den Dampfaustritt nach außen. Durch diese Eigenschaft (variabel diffusionsoffen) werden die Wände trockener.
Hőhidak
A hőhíd (a köznyelvben gyakran hideghídnak is nevezik) az építőelemek olyan területe, amelyen keresztül a hő gyorsabban jut a külvilágba, mint a szomszédos építőelemeken keresztül. Megkülönböztetünk konstruktív és geometriai hőhidakat. A konstruktív hőhidakat a különböző hővezető képességű anyagokból készült szerkezetek hozzák létre. Ilyenek például a vasbeton födémek külső falakhoz, gyűrűs gerendákhoz vagy radiátorfülkékhez való csatlakozása.
Geometriai hőhidak akkor keletkeznek, ha a belső felület nem egyezik meg a külső felülettel, például egy egyébként homogén alkatrészben lévő kiemelkedések vagy sarkok miatt. Erre példa a ház külső sarka, ahol mindig több hideg külső fal van a meleg belső fal tetején.
(Forrás: Wikipedia)
Winterlicher Wärmeschutz
Winterlicher Wärmeschutz dient dazu, Wärmeverluste in Gebäuden zu minimieren und ein behagliches Raumklima sicherzustellen, indem er die Wärme im Gebäude hält und Schimmelbildung verhindert. Dies wird vor allem durch eine gute Wärmedämmung der Fassade erreicht, beispielsweise durch Wärmedämmverbundsysteme (WDVS), Kerndämmung oder monolithische Bauweisen. Ergänzend können spezielle Fassadenfarben eingesetzt werden, die die Oberflächen vor Feuchtigkeit und Witterungseinflüssen schützen und so indirekt zum Wärmeschutz beitragen. Weitere Ziele sind der Schutz der Bausubstanz vor Feuchtigkeit und Klimaschäden sowie die Einhaltung der gesetzlich vorgeschriebenen Mindestwärmeschutz-Standards, die sich an der DIN 4108 orientieren.
